Vakok és Gyengénlátók







Orvosi rendelőnek otthont adó épületrész akadálymentesítése Újdombrádon
Településünkön lévő orvosi rendelőnek otthont adó épületrész akadálymentesítését valósítottuk meg.A projekt keretében megtörtént az akadálymentes parkoló, bejárathoz vezető járda, rámpa, előlépcső és akadálymentes illemhely kialakítása, valamint a főbejárati ajtó és beltéri ajtók megfelelő átalakítása.

Keveslik a közszférának szánt tízmilliárdot

A munkavállalók és az önkormányzati oldal is vitatja a kormány döntését



Közel tízmilliárd forint kiegészítő forrást biztosít a kormány a közszféra idei béremelésére – erről döntöttek a július végén tartott kormányülésen. A szakszervezetek szerint viszont ennek két-két és félszeresére lenne szükség, ahhoz, hogy a közszolgálati sztrájkbizottsággal év elején megállapodott 6 százalék teljesüljön. Legnagyobb gond az önkormányzati szférában, azon belül is a közoktatás és az egészségügy területén jelentkezik. A munkavállalói oldal és az önkormányzati szövetségek egyöntetűen úgy foglaltak állást, a korábbi béralku alapján nem tartják elegendőnek az elhatározott összeget.


A kormány a július 28-án 9,7 milliárd forint biztosításáról döntött a közszféra számára – jelentette be Gál J. Zoltán, akkor még hivatalban lévő kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatón.
A KSH adatai szerint a havi rendszerességgel kifizetett bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 7,3 százalékkal nőtt a közszférában – állapította meg a kabinet. „Tény azonban, hogy az átlag mögött különbségek mutatkoznak az egyes szakmák, illetve a központi, helyi, illetve társadalombiztosítási fenntartók között, ezért újabb intézkedéseket tett a kormány a közszférában dolgozók idei 6 százalékos béremelkedésének megvalósítása érdekében” – fogalmazott Gál J. Zoltán.


Az exszóvivő szerint 90 milliárd van az önkormányzatoknál


Gál J. Zoltán kiemelte: a 2003. júliusi, átlagosan 12 százalékos köztisztviselői illetményemelés fele, azaz hat százalék idén érvényesül. Hasonló a helyzet a helyi rendvédelmi szerveknél a 2003. július 1-jén elfogadott 6, illetve 8 százalékos illetmény-kiegészítés felével, valamint a bírák és ügyészek két lépcsőben végrehajtott 50 százalékos illetménynövekedésének is egy jelentős részével. Közölte: 2004. január 1-jétől is hatályba lépett néhány intézkedés, ilyen a helyi rendvédelmi szerveknél az illetmény-kiegészítés növelése 4, illetve 7 százalékkal, a veszélyes tűzoltói beosztás pótlékának duplájára emelése, illetve a honvédségnél az illetmények átlagosan 6 százalékos növelése, az ágazati megállapodás alapján.
Az idei költségvetési törvényben is több intézkedés szerepel – hangoztatta az akkori szóvivő , ilyen például annak a 90 milliárd forintnak a biztosítása, amit a központi önkormányzati és társadalombiztosítási fenntartók kapnak az idei béremelés megvalósítására - fogalmazott. Szintén ide tartozik a közoktatásban dolgozók kiemelt munkavégzéséért járó pótlék, a közalkalmazotti pótlék alap július 1-jétől történő 6,4 százalékos emelése, illetve az egészségügyi dolgozók munkaidejének újraszabályozására 7,5 milliárd forint biztosítása.
Mindezen túlmenően az elmúlt hetekben is történtek további intézkedések: 2,2 milliárd forintot biztosított a kormány a tartalék terhére a területi és országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi dolgozók illetmény-kiegészítésének 5 százalékos emelésére. A az ex-kormányszóvivő azt is megjegyezte: az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő önkormányzatok számára megítélt, illetve rendelkezésre álló támogatás túlnyomórészt a bérek 6,5-6 százalékos növelésének megvalósítását segíti elő, ami összességében 15, illetve 5 milliárd forintot jelent.
A július végi döntés értelmében, a tartalékkeret terhére biztosított 9,7 milliárd forint a következőképpen oszlik meg. Először is az önkormányzati fenntartású intézményekben - például az oktatási intézményekben, a szociális vagy a kulturális területen - dolgozók esetében a költségvetési törvényben szereplő 4 százalékon felül 1 százalékos béremelés forrásának pótlólagos biztosítását döntötte el a kormány a helyi önkormányzatok számára. Ennek összege 6,5 milliárd forint. Mint azonban később kiderült, ezt csak azok az önkormányzatok kapják meg, akik a béremelés fedezetéül maguk is hozzátesznek további egy százalékot. Emellett ebből fedezik a tudományos kutatásban, valamint a rendvédelem és a büntetés-végrehajtás területén dolgozó közalkalmazottak 6 százalékos illetményemelése mintegy felének pótlólagos biztosítását, amelynek összege 1,4 milliárd forint. Végül 1,8 milliárd forint pótlólagos támogatást nyújt a kormány az egészségügyben dolgozók bérének emelésére.


Szükséges, de nem elégséges


„A kormány július végén bejelentett beavatkozása szükséges, de nem elégséges”- nyilatkozott érdeklődésünkre Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, aki szerint minimum az elhatározott 9,7 milliárd forintnak a két-két és félszeresére lenne szükség.
Ha csak az egészségügyet vesszük, a jelzett egyszázalékos béremelkedés négymilliárd forintos kiegészítést igényelne. Ezzel szemben az 1,8 milliárd fél százalékra sem elegendő – mutatott rá a szakszervezeti vezető. De ha hozzávesszük a túlóra díjak emelésére fordított 7,5 milliárdot, akkor 9,3 milliárd forint állna szemben a szükséges 24 milliárddal, ráadásul ez csak az egészségügyi dolgozók egyharmadát érinti.


Sürgetik a központi bér- és létszámgazdálkodást


Ugyanez a helyzet az önkormányzatoknál is – emelte ki Szabó Endre. A kormány azt állítja, hogy négy százaléknyi emelés fedezete eleve benne van a költségvetésben, ám ezt az önkormányzatok erőteljesen vitatják. „A valóság az, hogy ez több mint egy évtizedes vita az önkormányzatok és a mindenkori kormány között, mert a finanszírozási rendszer nem világos” – szögezte le. Az önkormányzatok ugyanis tudvalevően normatívákban kapják a pénzüket, amelyen belül nincs megjelölve, hogy mekkora rész jut a bérre, mekkora dologi kiadásokra. ”Ezért évek óta sürgetjük, hogy teremtsünk tiszta viszonyokat a bérfinanszírozásban: a központi büdzsé vállalja a bérfinanszírozást. természetesen a létszámgazdálkodással együtt.” Ehhez persze kétharmados törvényeket kellene módosítani, ezért egyelőre nincs rá remény, hogy egy ilyen módosítás átmenjen a Parlamenten, de hosszútávon nem tartotta ezt utópiának a szakszervezeti vezető. (A kormányszóvivő által említett 90 milliárd forint hallatán, amit a központi önkormányzati és társadalombiztosítási fenntartók kaptak volna ugyanolyan értetlenül állt, mint Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. A társadalombiztosítás esetében végképp nem tud semmilyen költségvetésben garantált összegről.)
Hozzátette: egyébként ugyanilyen vita folyik a felsőoktatásban és a kutatási szférában is. Eddig csupán a rendvédelmi területen a központi és a területi szervek egyenruhásainak bére rendeződött megnyugtatóan.


„A polgármesterek nem sztrájkolhatnak”


„Az önkormányzati szférában nem fog teljes körűen teljesüni a hatszázalékos béremelés, tekintettel arra, hogy az idei költségvetésben nem szerepelt a béremelés fedezete.” – állítja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára is. „A kormány februárban úgy állt fel a sztrájkbizottsággal történt tárgyalásokról, hogy kötelezettséget vállalt: az év második felében megteremti a 6 százalékos béremelés fedezetét. Ezzel szemben most megint az a helyzet, hogy az önkormányzatoknak kellene elővarázsolni a fedezetet, amire semmi reális esély nincs.” A július végi kormánydöntés előtt az önkormányzati oldallal is tárgyalt a kormány, ám az önkormányzati szövetségeknek az volt az egyöntetű álláspontja, hogy az elképzeléseket nem tudják elfogadni.
Kérdésünkre, hogy milyen lépéseket terveznek, Zongor Gábor kifejtette:„A munkavállalói oldal kezében van egy lehetőség, a sztrájk. Az önkormányzati oldalnak kevésbé vannak eszközei, mert a képviselő-testületek, polgármesterek nem igazán tudnak sztrájkolni; mi megpróbálunk tovább tárgyalni, köztük a jövő évi költségvetésről is.”
Hogy a munkavállalói oldal sztrájkol-e, még nem dőlt el. Július utolsó hetében – a kormánydöntés előtt - az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szintén úgy foglalt állást, hogy a kormány próbáljon meg további forrásokra fedezetet teremteni. Ez azonban egyelőre nem történt meg. Így szeptemberben mindenképp összeül a közszolgálati sztrájkbizottság, hogy áttekintse a helyzetet, és döntsön a további lépésekről – tudatta Szabó Endre. A jelenlegi feltételek mellett ugyanis nem írják alá az újabb megállapodást a kormánnyal az idei keresetemelés megvalósításáról.


Jövőre két százalék


Előző lapszámunkban nyilatkozva a SZEF-elnök különös hangsúlyt helyezett arra, hogy a béremelések bekerüljenek a közalkalmazotti bértáblába. Mint Szabó elmondta, ettől a kormány a legutóbbi OKÉT-ülésen is elzárkózott, ám nem becsülendő le, hogy határozott ígéretet tett arra: január elsejétől ez megtörténik, azaz törvényi szankcionálás útján kényszerítik ki a béremeléseket.
A következő évről szólva Szabó Endre elmondta: a kormány 4,5 százalékra tervezett infláció mellett 6,5 százalékos emelésben gondolkodik, azaz 2 százalékkal növekednének a reálbérek. Miután azonban 4-4,5 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani, ez a két százalék is vita tárgya lesz – fogalmazott, hozzátéve: az viszont teljességgel elfogadhatatlan, hogy a köztisztviselők esetében ezt a 6,5 százalékos növekedést a mai terv szerint ki kell gazdálkodni, azaz ebben a szférában jelentős - a tavalyi hétezer fős létszámcsökkentéshez hasonló mértékű - létszámleépítést tervez a kormány. De még az is vita tárgya lesz, hogy a közalkalmazottak esetében is csak 5 százalékot biztosítana a központi költségvetés, hisz nagy kérdés például, hogy ápolóhiány közepette, kit lehet elbocsátani az egészségügyből, vagy tanév közepén a közoktatásból.
A pedagógusok augusztus végén tekintik át a helyzetet, és döntenek a további lépésekről – tudtuk meg Varga Lászlótól, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökétől. Álláspontja szerint a jövő évi 6,5 százalékos béremelkedés csak abban az esetben fogadható el, ha az az ideivel együtt beépül a bértáblába.
Látni kell emellett azt is, hogyan alakulnak az adó- és járulékszabályozások. Felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok béremelését motiváló egy százalékos központi hozzájárulás azt jelenti, hogy azok az önkormányzatok, amelyek már végrehajtották, vagy a jövőben végre kívánják hajtani a hatszázalékos emelést, kapnak egy százaléknyi támogatást ehhez. Ez azonban a fenntartók többségének nem jelent megoldást és épp a leghátrányosabb települések számára nem valódi segítség.



 










A szavazás szünetel










A portál az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült.