Vakok és Gyengénlátók







Orvosi rendelőnek otthont adó épületrész akadálymentesítése Újdombrádon
Településünkön lévő orvosi rendelőnek otthont adó épületrész akadálymentesítését valósítottuk meg.A projekt keretében megtörtént az akadálymentes parkoló, bejárathoz vezető járda, rámpa, előlépcső és akadálymentes illemhely kialakítása, valamint a főbejárati ajtó és beltéri ajtók megfelelő átalakítása.

Özönvíz viszi a falvak pénzét

Nehéz idők: A Hernád-völgyében 27 települést sújtott az áradás



A tavalyi árvízszünet után, idén ismét nyári katasztrófakrónikától volt hangos a Kárpárt-medence. Észak-Magyarországon, Kelet-Szlovákiában, Erdélyben és a lengyel Kárpátok északi és keleti lejtőin. Itthon több mint kétszáz önkormányzat pénzügyi tartalékait fogyasztotta el a heves esőzések miatti áradások, illetve a belvizek elleni védekezés. A kormányszervek mindenhol teljes kártérítést ígérnek, amit Lamperth Mónika magyar belügyminiszter azzal a konkrétummal toldott meg, hogy közölte: megnyitja a vészhelyzet-kasszát, a kormány vis maior alapját. Európa nyugati és déli részén eközben a hőhullám és a pusztító erdőtüzek ellen próbálnak védekezni – lapzártánkig nem sok sikerrel.



Az eddig mért legmagasabb vízállással, 450 centiméterrel írta fel magát a magyar vízügy „veszélyes folyóinak listájára” az elmúlt évtizedekben többnyire csendes Hernád. A vízállásrekordot döntő észak-magyarországi folyó július utolsó két hetében zabolázatlanul hömpölygött. A borsodi régió még ki sem heverte a július elejei jégverést (amely tucatnyi önkormányzatnak okozott fejtörést, hiszen a károsultaknak alig a fele rendelkezett biztosítással), máris jött az árvíz, amely a Hernádon és a Sajón kívül valamennyi kisebb vízfolyásra kiterjedt. A két katasztrófa eredője mindkét esetben az a júliusi ciklon, amelyekről az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai több nyilatkozatukban kifejtették: nincs fölöttünk semmi keresnivalójuk. Bár az időjósok nem tudtak dűlőre jutni azon, hogy az elmúlt évek hektikus időjárása már a lopakodó klímaváltás előszele vagy csak ritka, de normális jelenség, mindenesetre a sokat szidott júliusi ciklon felhőzete másfél-két hétig a Kárpát-medencében körözött, kiadva csapadékterhének javát.

A heves viharok mindenesetre féltucatnyi megye településén okoztak vészhelyzetet, a károkat pedig augusztus 15-re összesítik a települési jegyzők. A kormány korábbi döntése alapján 400 millió forintot különített el a rendkívüli időjárás következtében károsodott lakóingatlanok tulajdonosainak támogatására. Annyi biztos, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a legnagyobb viharok voltak, az önkormányzati tulajdonban esett károk helyreállítására 123,4 millió forintot fordítottak a megyei vis maior-keretből. A többi megyében is folyik az önkormányzati károk helyreállítása, így Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Pest, Somogy és Tolna megye kereteiből összesen mintegy 170 millió forint áll rendelkezésre erre a célra.



190 ezer homokzsák

Alig távoztak a viharfelhők, az árvízvédelmi szempontból nyugodtnak tartott Hernád néhány nap alatt elöntötte folyóvölgyét. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) adatai szerint a folyó augusztus elsején este 10 órától másnap hajnali 2 óráig tetőzött Gesztelynél 450 centiméterrel, s ezután is még az első augusztusi hétvégéig kellett várni, hogy érzékelhetően visszahúzódjon. Szerencsére nem várt eddig a Szolnokról vezényelt honvédségi helikopteralakulat, amely némi késéssel, de homokzsákszállítóként bekapcsolódott a védekezési munkálatokba.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összesítése szerint így is hat településről több mint 100 embert ki kellett telepíteni, másfélszáz ház rövidebb-hoszszabb ideig víz alatt maradt, féltucat összedőlt és legalább száz megrongálódott.
Augusztus első hétvégéjén aztán a folyó felső szakaszán megkezdték a homokzsákok visszahordását és a védművek helyreállítását, az alsó szakaszon – ahol már mintegy hetven centimétert apadt a Hernád – viszont még több ingatlan és utca volt víz alatt. Akárcsak a tiszai árvizeknél, most is a szivárgások, az átfolyások, valamint a csurgások ellen védekezés kötötte le a legnagyobb energiákat. A számokról csak annyit, hogy 27 településen volt védelmi készültség, összesen száznyolcvanezer homokzsákot használt fel (ebből kilencvenezret az önkormányzati töltéseken) az az 1500 árvédő, akik tíz napig éjjel-nappal a gátakon voltak. A legtöbb kárt szenvedett települések: Hernádvécs, Nagykinics, Hernádkércs, Ócsalános, Felsődobsza, Gesztely, Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Gibárt, Bőcs, Novajidrány, Vizsoly, Hernádszentandrás, Pere, Sajólád.
A gazdajegyzők eddigi összesítése szerint az érintett települések határában 5500 hektár lábon álló gabona, cukorrépa és burgonya semmisült meg: a becslések szerint a 6-700 termelőt sújtó kárösszeg meghaladja a félmilliárd forintot.



Pesti vizesek is segítettek

A vezetékes ivóvíz helyreállításában, illetve a zökkenőmentes ideiglenes vízszolgáltatásban nyújtott segítséget a Fővárosi Vízművek az áradás sújtotta Hernád-menti falvakban. – A két évvel ezelőtti dunai árvízben komoly tapasztalatokat szereztünk, ezért döntöttünk úgy, hogy műszakilag és technikailag is segítjük a Hernád-menti településeket – mondta Péterffy Gábor. A budapesti vizes csapat vezetője hangsúlyozta, hogy az ideiglenes vízszolgáltatást a lajtos kocsik mellett az ivóvíztisztító és -csomagoló berendezés is biztosítja, amely bármilyen minőségű vízből iható minőséget állít elő. A teljes hálózat újraindítása azonban két hétig is eltarthat, mivel a helyreállítás egyik alapfeltétele a megfelelő fertőtlenítés, vagyis a víztároló medencék és a kutak megtisztítása. Ezt követően is csak többszöri átmosás után lehet használni a vízvezetékrendszert, és utána is folyamatosan ellenőrizni kell a minőséget.




Árkár: biankó ígéret a belügytől



A július utolsó napjaiban Kelet-Magyarország területére zúdult eső, valamint az eső hatására kialakult áradás elleni védekezés és az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk helyreállítása az önkormányzatok számára rendkívüli többletkiadásokat okoz. A Hernád folyó áradása miatt különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében súlyos a helyzet – fogalmazott közleményében a belügyi tárca. A BM közlése szerint a megyében az önkormányzatoknál felmerült költségek finanszírozása az alábbiak szerint történik: A finanszírozás a vis maior-keretből történhet. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei keret elfogyott, a költségeket – a központi vis maior-keretből – teljes egészében a Belügyminisztérium fedezi. Ugyanakkor a szövegben olvasható, hogy „Lamperth Mónika belügyminiszter személyesen vállalt garanciát arra, hogy a kárt szenvedett települések az igénybejelentést követő egy héten belül, soron kívül megkapják a védekezés költségeit. Az önkormányzatok a helyreállításhoz szükséges pénzeszközökhöz is rövid időn belül hozzájutnak.”




Európa – katasztrófazóna



Spanyolországban már negyvenre emelkedett a hőhullám halálos áldozatainak száma. A helybéli idősebbek mellett a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canarián és a Baleári-szigetekhez tartozó Menorcán több turista halálát okozta a kánikula. A dél-spanyolországi Huelva tartományban ugyanakkor hatalmas erdőtűz borított füstbe többezer négyzetkilométert: eddig 14 ezer hektárnyi paratölgy, eukaliptuszfa és bozótos vált a lángok martalékává.



Portugáliában augusztus első napjaira valamelyest javult a helyzet, de a luzitánok így is az évszázad legnagyobb erdőtüzei ellen küzdenek, főleg Loulé közelében, az algarvei tengerpart hátországában. Eközben politikai vitát kavart, hogy a lisszaboni kormány nem fogadta el a Németország és más államok által felajánlott tűzoltó helikoptereket.



Erdélyben körülbelül 1500 lakóházat tett tönkre az árvíz, Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyékben 1600 személy rekedt a katasztrófa sújtotta helységekben. 213 hidat károsított az áradás, s mintegy 240 kilométernyit útszakaszt mostak alá a vadvizek. Az áradásokban az első összegzés szerint tizenöten haltak meg, miután Bákó, Buzá, Dámbovita és Hunyad megyékben is megáradtak a folyók.



Szlovákia keleti végein és a Szepességben is, ahol a megáradt patakok, és kisebb folyók súlyos gondokat és károkat okoznak, egy ember vízbe fulladt. A medrekből kizúduló víz épületeket, utakat, hidakat mosott alá. Mint a korábbi években, a legnagyobb gondot most is a romák lakta szegénynegyedekben okozza a víz: a lakókat több helyen ki kellett költöztetni a nyomorúságos épületekből. Összességében tizenhat kisebb folyó megáradt északi szomszédunknál. A térség legnagyobb víztározói csaknem színültig megteltek, és ha a kitartó esőzés augusztusban is folytatódik, akkor az eddiginél is súlyosabb helyzetre kell felkészülni.



Lengyelországban az esőzések nyomán keletkező árvízben két személy meghalt a déli, hegyvidéki részen. Több száz embert kellett lakhelyéről magasabban fekvő helyre menekíteni a kárpáti Malopolska térségében. A tűzoltók több mint ezer száz ház pincéjéből szivattyúzták ki a vizet, az áradás 18 ezer hektárnyi földet borított el.
 










A szavazás szünetel










A portál az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült.